Név: Leon Wes Hill

Évfolyam: Második

Szak: Aura

Pontok: 50p

Felvett tantárgyak:

• Mágiatörténet
• Ókori ismeretek
• Bájitaltan
• Sötét varázslatok
• Sötét varázslatok kivédése
• Bűbájtan

Szakkör:

• Repülés seprűn
• Párbajszakkör

Külseje: Elég magas, amivel némi tiszteletet harcol ki magának. Tincsei mindig kuszán ágaznak szét, ami egy összképet ad. Arckifejezése általában semmitmondó. Öltözködése nemesi származásának megfelelő, függetlenül attól, hogy kis híján kitagadták.

Belső tulajdonságai: Inkább háttérbe húzódik attól félve, hogy bárkinek csalódást okoz.És pont ezért nem enged magához senkit túl közel, nehogy megbántsa az illetőt. Holott elég rendes srác.

Előtörténete: Leonnak az élete másból se állt, mint hogy csalódást okozott másoknak. Elöször apjának tiport lelkébe, mikor három évesen bármilyen pálcát adtak a fiú kezébe, ő képtelen volt varázsolni vele. Holott aranyvérű az egész család. Az apja képtelen volt elhinni, hogy az ő fia mugli, így ki akarta tagadni. Azonban édesanyában fellángoltak az anyai ösztönök, és nem engedte, hogy a fiú az utcán kössön ki tehetetlenül. Így Leon még csak a házuk ajtaját se léphette át, mert apja félt, hogy kiderül, hogy a családja egy mugli él. Így a külvilág úgy tudta, hogy összesen két gyereke van a családban. 
A két testvére pedig nem voltak mások mint ő, csak varázsolni tudtak, és édesapjuk elismerte őket. A családban uralkodó ellentétek ellenére, ők ugyan úgy szerették Leont. És mikor egy nap csak játszottak, szörnyű dolog történt, amivel újabb csalódást okozott édesapjának. Csak játszottak a család féltve őrzött kincsével, ami az üknagypapa pálcája volt. Az értékes kincset Leon kapta meg, mivel csak neki nem volt pálcája hármójuk közül. Azonban az öreg pálca életre kelt a fiú kezében, és egy átok kimondásával megcsonkította öcsét, aki a történtek után soha többet nem tudott beszélni és ezáltal varázsolni se, pedig ő bizonyosúlt a legjobbnak a családban. Újabb csalódást okozott ezzel édesapjának, aki mérhetetlen haragját zúdította a fiúra. Azonban anyja újból megvédte a tehetetlen fiút. De mégis az volt a legrosszabb mikor anyjának kellett csalódást okoznia azzal, hogy leüvöltötte anyja fejét, aki csak finoman szólt rá a fiúra. Ekkor élte legrosszabb korszakát a fiú, mikor a lobbanékonysága valahol a tetőfokon volt. Mikor levelet kapott az iskolától, apja szinte páros lábbal rúgta ki az ajtón. Az édesapa csak azt sajnálta, hogy az üknagypapa pálcáját vitte magával Leon, ugyanis egyetlen egy pálca se akart életre kelni azon kívül a kezében. De ennyit megér, hogy talán soha többet nem látom alapon, bízta a fiúra a pálcát.

Háziállata: -