Név: Davide Dylan Deering

Évfolyam: Első

Szak: Ardor

Pontok: 40p

Felvett tantárgyak:

• Sötét varázslatok
• Melodimágia
• Vámpírtan
• Mágiatörténet
• Legendás lények gondozása
• Sötét varázslatok kivédése
• Gyógynövénytan

Külseje: Szőkés-barnás haja van. Zöld szemei egészen kompatibilisek egész lényével. Nyugalmat és gyengédséget sugároznak. Egészen jó kondiba jött az árvaházban töltött évek alatt, csak a szívénél éktelenkedő hosszú sebhely lóg ki a sorból. Az egyetlen dolog, ami a szüleire emlékezteti, akik felmetszetették a mellkasát, csak hogy túléljen. Bár az évek alatt már megtanulta, hogy más megoldás is lett volna. Általában egyszerű pólókban jár, nem viszi túlzásba a dolgot. Bár gyakran lóg egy medál a nyakában, amibe bele tud kapaszkodni, ha úgy érzi lassan elszáll a földtől.

Belső tulajdonságok: Elég balszerencsés. Az élet nem túl kegyes vele. Így lelke elégmeggyötört, de ezt próbálja leplezni, éppen hol mivel. Van amikor kedvesjószívű, és egy igazi őrangyallá változik, máskor pedig ki nem lehet állnia viselkedését. Gyakorlatilag a személyisége állandóan deformálódik. Nincs egy kialakult, és állandó. Van amikor a régi éne lép előnybe, máskor pedig új szívének volt tulajdonosának érzései. Így elég érdekes és, összetett. Alapvetően kiszámíthatatlan, és beszámíthatatlan. Ha a szíve fájdalmat generál, akkor arra az állandóan a nyakában lógó megbűvölt kereszt a megoldás, amit egy boszorkány adott neki, hogy megkönyítse az életét.

Előtörténet: Eredetileg teljes mértékben mugli volt, amennyire csak egy ember mugli lehet. A szülei a testvérei, és minden felmenője. Sose ismerték a mágiát, és sose hitték, hogy egyáltalán ez egy létező dolog. Mindenesetre Dylan súlyos szívbetegségben küzdött egészen kiskora óta. Gépek tartották életben, és az orvosok csak pár évet jósoltak neki. Ugyan felkerült a szívre várók listájára, de az olyan hosszú, volt, hogy évekbe kerülhetett, mire egy ép szívhez jutott volna, de egy egyszerű középrendű család nem igazán tudta megfizetni az előrehozást, még a műtétekre is alig tellett nekik, mert az állam nem igazán támogatta őket. Így Dylan a születésétől kezdődően egészen nyolc évet töltött el úgy, hogy műszíve volt. Az orvosok nagyon kételkedtek, hogy bármelyik pillanatban tönkremehet a ketyere és akkor a fiúnak búcsút mondhatnak. Végül nagy nehezen sikerült egy szívhez jutniuk, ami eredetileg egy varázslócsaládban élő kisfiútól származott. Persze a család mit se tudott a szív mágikus mivoltáról. Hisz a szív minden érzésünket emlékünket elraktározza, és a bennünk élő mágiát is. A műtét sikeres volt, de utána érdekes de mindennapos jelenség volt tapasztalható Dylanen. Méghozzá nem más, mint hogy a másik fiú emlékképei villantak be neki időről időre. Ez egy szervátültetésnél teljesen természetes, de az emlékekkel nem stimmelt minden. Dylan olyan furcsa dolgokat tapasztalt, mint mint magát elmosó tányérok, és sok hasonló furcsaság, ami egy varázsló életében teljesen normális. A szülei viszont azt hitték megőrült, pedig nem. Személyisége is teljesen megváltozott, min egy gyurma úgy formálódott össze vissza, hol jó hol rossz irányba. Szülei már igazán nem bírtak vele, őrültnek tartották a saját fiúkat. Néha már azt kívánták, hogy bárcsak hagyták volna meghalni. Így végső soron egy gyermekotthonba küldték. Kiadták, hogy milyen gyógyszereket kel szednie Dylanek, majd egyszerűen otthagyták. A fiú azóta se hallott felőlük. Az árvaházban voltak varázsló gondozók, így ők könnyedén kiszúrták a fiú mivoltát, és egy elkülönített részlegen szállásolták el ahol a többi hozzá hasonló is lakott. Őket muglik nem fogadhatták örökbe, kizárólag mágiával rendelkező családok. De Dylant nem fogadták örökbe. A nevelői egy gyógyfőzettel javították a szívbetegségének állapotát, nem holmi gyógyszerekkel, amikkel semmit se lehet elérni. így napok alatt tünet mentessé tették a dolgot, és már nyoma se volt a betegségnek. Végül úgy ítélték meg, hogy egy kis tanulás nem fog neki ártani, így Roxfortba küldték több árvával együtt.

Háziállata: -