Név: Peter Benko

Évfolyam: Első

Szak: Aura

Pontok: 0p

Felvett tantárgyak:

• Legendás lények gondozása
• Gyógynövénytan
• Bájitaltan
• Átváltoztatástan
• Mágiatörténet

Szakkör: 

• Repülés seprűn
• Párbajszakkör

Külseje: A harmadik Benko utódot illetve Peter nem szőke hajjal rendelkezett, hanem aranybarnával. Az egész családfáján senkinek se volt olyak kék szeme, mint a tengernek, míg Peter világra nem jött. Az arcán enyhe szeplők játszadoztak, melyet anyja mindig is irigyelt. A magassága megéri a 174 cm-is, amely nagy dolog volt a családjukban, mivel senki nem lépte túl a 170-et, és mindig mondták, ne aggódjon a magasságáért.

Belső tulajdonságai: Peter-en mindig egy kedves, jószívű szellőcske futott át. Imád olvasni, mely hatalmas fantáziadús világot alkot a fiúcska agyában. De sajnos nagyon félénk, mely óvodás kora óta benne van. A poénjai sosem voltak legallul.

Előtörténete: Január 20-ikán megszületett a 3. Benko utód, Peter. A kisded egészen 2 éves koráig csöndben volt, míg egyszer csak megtanult egy-két szót. Egyre ügyesebben haladt a tanulással, és mire óvodába ért, szépen, érthetően alkotta a mondatokat. Az oviban volt neki a legrosszabb (legalábbis akkor azt hitte). Nem érezte jól magát, mivel be nem állt a szájuk a többieknek a csúfolódással. Egyszer Peter mikor anyukája vitte apukája helyett az óvodába, nagy hisztit csapott le.

-Nem akarok óvodába menni-vergődött a kisgyerek a kocsi hátsó ülésében.
-Muszály lesz, mivel nem maradhatsz otthon egyedül-szólt vissza a volán mögül az anyuka.
Egyszer bizony Peteren egy furcsa érzés tűzött keresztül. Nagyon mérges, de félve érezte magát, egy újabb csúfolódós nap után. Viszont a kis Benko csupa képzeletből felemelte a csúfolódó kölyköt. Erre az óvonő is felfigyelt, így ugrált a gyerek után, hogy leszedje az égből. Gyorsan fel is hívták Peter szüleit, hogy beszélgessenek el.
-Kicsim, beszélnünk kell-szólt az anya otthon-
Tudod, apád nem tudja, de viszont most itt az idő, hogy megértsétek, hogy te és én...-valami hang megtörte a beszélgetést. A postás zörgetett az ajtón. A fiúcska anyukája gyorsan elvette a leveleket. Leült és be akarta fejezni a mondandóját, mire egy bagolyhang, illetve a postaláda megzörrenése újra megszakította. Megnézték a levelet és ez állt benne:
"Kedves Mr. Benko úr.
Örömmel tudatom önnel és a családjával, hogy felvételt nyert Roxfort Boszorkány- és varázslóképző szakiskolájába.
Üdvözlettel:
Albus Dumbledor professzor, igazgató." 
Peter szája tátva maradt, mikor anyja felvilágosította a gyereket és az apukát. 
Nem telt el egy hét, hogy az izgatott kiskölyök és anyukája az Abszol-út-ra mentek. Először ruhát vettek, másodlagosan egy 2-es méretű ónüstöt, harmadik helyre került a pálca, ami 12,5 hüvelyk, Juhar, Unikornis szőrrel rendelkezett, és végül lett egy baglya, Huhi.
Két hét telt el, és végre elérkezett a várvavárt pillanat, mikor felszáll a vonatra. Peter nagyon izgatott volt, mivel soha nem volt még vonaton, és mivel egy új élet veszi kezdetét. Az anyuka elköszönt fiától, és már fenn is volt az expresszen. Nem talált sehol egy szabad fülkét, és senki se engedte be őt. Kivéve egy gyereket, a neve Benjamin Hotherall. Kinézetre 149cm-nek néz ki, szőke hajjal, és szemüveggel volt.
-Szia.  Hogy hívnak?
-A nevem Peter. Peter Benko. És téged?-kérdezte félve és izgatottan, mert előtte soha nem volt barátja.
-A nevem Benjamin. Benjamin Hotherall. Izgatott vagy az iskola miatt? Én nagyon sokat olvastam a Roxfort Történetét és a Quidditch évszázad bajnokai könyvét, mely nem rég jelent meg.
-Az jó. Én nem olvastam, de nagyon várom.
A két fiúcska egész idejüket beszélgetéssel töltötték el.
Mindkettőjüket a süveg a Griffendélbe osztotta. A legelső óra mandragóra átültetés volt. Peter nem érezte jól magát az első pár napban, mivel itt is csúfolták, hogy stréber, mert sikerült átültetnie tökéletesen. De utána úgy érezte, hogy itt a helye. Az első év hamar elszállt, ellenben a másodikkal, mely számukra nagyon hosszúnak tűnt. Sokkal több házi feladatuk volt és rengeteg dolgozat. Ez látható volt a két kölykön, hogy rengeteg időt szántak a tanulásra, mert jól megizzadtak és jó dolgozatokat írtak. Ez az év is elszállt és készültek harmadikba, ami Peterben csak a karácsony maradt meg. Kapott egy varázslósakkot, 5 varázskártyát, egy levelet, amiben a szülők azt írták, hogy hiányzik, és sok-sok édességet, csokoládét.
-Ez volt a legjobb karácsony, amin valaha voltam-jegyezte meg a fiú.
A negyedik évben még többet kellett tanulni, melyet már nem nagyon bírtak. Egyszer Átlagon Alluli-t írtak, melyen sokat szomorkodtak, de továbbra is tanultak. A mágiatörténeten nem voltak valami ügyesek, de nem adták fel.
Peternek egyre több barátja lett, amit soha nem gondolt volna.
Ötödikben és hatodikban eléggé lerontották a jegyeiket, de sikerült továbbjutniuk a vizsgán.
Mikor indultak haza véglegesen, út közben Huhi elveszett. Két hét kellett ahhoz, hogy meglegyen.
-Máskor ne veszísd el - szólt az anyja egyik boszorkány ismerőse. Peter mosolygott egy nagyot és megköszönte a baglyot, hogy visszahozta.
Pár hét telt el, mire egy zaj megtörte a családi csendet. Ismerős volt számukra, mivel egy újabb varázslevél volt.
Kibontották és egy meghívó volt Alkazar Roxfortba, Karolin Jackon professzortól, az igazgatónőtől. A család nagyon örült és most Peter egy új kalandban vehet részt...

Háziállata: bagoly